Az abrudbányai református egyház alapításának idejét és körülményeit sajnos homály fedi, az azonban bizonyos, hogy 1619-ben már éltek reformátusok a településen. Bethlen Gábor a protestáns vallásszabadság és a magyar alkotmány védelméért vívott harcaihoz ebben az évben Abrudbányától is subsidiumot (önkéntes segélyt), mintegy ezer aranyforintot kért, melyet egy jómódú református polgár, Floka Péter fizetett ki. A város elöljárói hálájuk jeléül a piac közepén templomhelyet jelöltek ki a reformátusok számára, a templom felépülésének tényleges időpontja azonban szintén kétséges. Az egyik lehetséges dátum 1625, azonban valószínűbb, hogy csak mintegy 50 évvel később, 1672-ben valósult meg az építkezés.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. 
Az idők során többféle elnevezése is ismert: Obruth Onrudbania (1320), Zlathnyabánya, alias Abrudbánya civitas Altenburg, Abrugybánya. 
Neve eredetileg egy latin és egy görög szóösszetételből eredeztethető. 
Az 1850-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható a magyarság és a németek  száma sem. 
1910-es statisztikák alapján semváltozott jelentősen ez az arány, bár a lakosság száma majdnem duplájára növekedett. 
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte az verespataki járás részét Alsó-Fehér vármegyében.